Törvénytelen randevú
Maurice Hennequin Pierre Veberrel összefogva 1912-ben írta, La présidente címmel a most Törvénytelen randevúként bemutatásra kerülő darabot.
Maurice Hennequin Pierre Veberrel összefogva 1912-ben írta, La présidente címmel a most Törvénytelen randevúként bemutatásra kerülő darabot.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Saturday, October 07 2017 7:00PM
A történet természetesen véletleneken és félreértéseken alapszik. Cyprien Gaudet igazságügyminiszter egy fatális véletlen folytán váratlanul Tricointe úr házában kénytelen éjszakázni, aki történetesen a Gray kerületi bíróság elnöke. S akinél, egy újabb véletlen folytán, egy Gobette nevű kétes erkölcsű színésznő készül, szintén kénytelenségből, éjszakázni. Tegyük hozzá, újabb véletlen, tehetné ezt, hiszen a házigazda felesége, Aglaé, teniszlabda-fejsérüléstől franciául elfelejtő lányukkal Párizsba utazott, nem egyéb céllal, hogy ott az igazságügyminiszternél közbenjárjon a férje előléptetése ügyében. Mivel a miniszter azokban a napokban épp erkölcsi feddésben részesítette beosztottjait egy körlevélben, Tricointe úr kénytelen felvállalni a főnöke előtt, hogy a hálószobájából épp kilépő Gobette a felesége. Gobette, szakmájából adódóan, remekül játssza a feleség szerepét, ám, mivel a rémült házigazda semmiképpen nem akarja vele tölteni az éjszakát, és neki napi szükségletéhez tartozik az ágybéli tevékenység, Cyprien Gaudet minisztert nézi ki magának éjszakai hálótársnak, aki nem mutat az elképzeléssel szemben túlzottan nagy ellenállást. S ahogy azt már magyar színpadokon és filmeken is megszokhattuk: a miniszter félrelép. A lavina azonban majd csak Párizsban indul el, amikor megérkezik a minisztériumba Gobette, akit Aglaénak, a feleségnek hisznek, Aglaé, a feleség, akit réztárgyakat tisztító takarítónőnek, s hogy a zűrzavar teljes legyen, Tricointe úr is befut a lelkiismeretfurdalásával. Hogy ebből mi lesz, azt csak egy megrögzött poéngyilkos mondaná el most, itt tehát felfüggesztjük a történetmondást. Annyit elárulhatunk, nem csak a személyek cserélődnek össze-vissza, de még a ruhák is, melyek hol eltűnnek, hol előkerülnek, hol ezen vannak, hol azon – és a darab valójában csak most kezdődik el…
Rendező:
Robert Cogo-Fawcett
A Dés. Évtizedek óta fogalom a magyar zenei életben. Musicalek, filmzenék, nagy slágerek és dzsessz lemezek sora fűződik a nevéhez. Ki ne ismerné az olyan nagy Dés slágereket, mint a Nagy utazás, Vigyázz rám, Olyan szépek voltunk, Legyen úgy!, Mi vagyunk a grund!.…. és még sorolhatnánk.
Az István, a király előadás a magyar történelem jelentős szeletét mutatja be: Géza fejedelem halála után fia, István örökölné a hatalmat, de a hagyományokra hivatkozva nagybátyja, Koppány is igényt tart rá és tömegeket gyűjt maga köré. István megszilárdíthatja a pozícióját, de a véres harcot, az összecsapást nem lehet elkerülni.
A színpadon négy díva, négy csodálatos nő, akik mesterei a humornak és varázslatosan énekelnek..
A Kipling-regény alapján készült rendkívül népszerű musical a dzsungelt, mint emberi társadalmunk tükörképét értelmezi. Ebben a valóságban az emberi tulajdonságokkal…
Az előadásban Rubold Ödön Jászai Mari-díjas színész, Érdemes művész Kölcsey Ferenc Parainesis Kölcsey Kálmánhoz c. művéből idéz részleteket, táncosként pedig…
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.