Egy igaz operett – zenével, tánccal, ahogyan az dukál. Pontosabban – hogy félreértés ne essék – az operett paródiája. Egy igazi közép-kelet-európai abszurd. Himaláj hercegék kastélyukba várják Fior mestert, a divatdiktátort, hogy alkossa újjá a női és a férfi sziluetteket. Charme gróf és Firulet báró a hódításaik számával versenyeznek. Hufnagel, az elcsapott szolgáló forradalmat szít a lakájok segítségével az üresfejű arisztokraták estélyén… więcej
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Środa, 4 Marca 2015 19:00
„Az operett monumentális idiotizmusa, mely a történelem monumentális pátoszával párosul, az operettmaszk, mely mögött az emberiség nevetséges, fájdalomtól eltorzult arca vérzik – ez lenne talán az Operett legjobb megvalósulása színpadon” – írta utolsó drámai alkotásáról, az Operettről a szerző. Witold Gombrowicz (1904–1969) a lengyel irodalom fenegyereke volt már a két világháború között. A második világégés előtt Argentínába utazott, a hatvanas évektől Franciaországban élt, hazájába nem tért vissza. agyarországon is ismertek legjelentősebb színdarabjai, az Esküvő és az Yvonne, burgundi hercegnő.
„Az Operettben összedőlnek a formák, mert már a saját súlyukat sem bírják el. A helyüket törve-zúzva elfoglaló modern, agresszív divatok – a nácizmus és a sztálinizmus – mindent elpusztítanak, olyannyira, hogy végül már csak egyetlen olyan forma marad – a meztelen, fiatal női testé –, melyhez, minthogy nem divat szülte, még fűződhet valamiféle új fejlődés reménye. Gombrowicz a divat és a konvenció beteges tüneteit egyértelműen a férfivilág számlájára írja. A lány vetkőzni szeretne, de udvarlói egyre csak öltöztetnék...” – írta a darabról a verseket fordító Eörsi István.
„Senki se hinné, mennyi erőfeszítést emésztett fel e badarság drámai felépítése. Elrejteni bizonyos szenvedélyt, bizonyos drámát, bizonyos pátoszt az operettben, nem bolygatva meg annak ostobaságát...” – fogalmazott a munkáról Gombrowicz. A történelem „operettjének” színjátékában az erőszak fölfalja önmagát, s az erőszak haláli játékába belefáradt emberi lélek mélyén megszületik az erőszakmentesség utáni vágy…Gombrowicz és az ő világhírű operett-abszurdja – úgy tűnik máig aktuális.
Közreműködik az Óbudai Danubia Zenekar | Vezényel: Bíró Péter/Báthory Lóránt/Piotr Salaber
Az István, a király előadás a magyar történelem jelentős szeletét mutatja be: Géza fejedelem halála után fia, István örökölné a hatalmat, de a hagyományokra hivatkozva nagybátyja, Koppány is igényt tart rá és tömegeket gyűjt maga köré. István megszilárdíthatja a pozícióját, de a véres harcot, az összecsapást nem lehet elkerülni.
"A régi album dalai mellett újabb, ideillő számok is elhangzanak majd, hiszen a téma máig nem évült el és sajnos úgy tűnik, soha nem is fog." – Hobo –
A Dés. Évtizedek óta fogalom a magyar zenei életben. Musicalek, filmzenék, nagy slágerek és dzsessz lemezek sora fűződik a nevéhez. Ki ne ismerné az olyan nagy Dés slágereket, mint a Nagy utazás, Vigyázz rám, Olyan szépek voltunk, Legyen úgy!, Mi vagyunk a grund!.…. és még sorolhatnánk.
A színpadon négy díva, négy csodálatos nő, akik mesterei a humornak és varázslatosan énekelnek..
esőnap: 2026. augusztus 04. kedd 20.30 Vajda Katalin: Anconai szerelmesek - Erkel Színház zenés komédia Dalszöveg: Fábri Péter
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
